Csabdi

Weboldal

A község földrajzi leírása:
Csabdi község Fejér megye északkeleti határán, a Gerecse hegység déli nyúlványain, Bicskétől 5 km-re fekszik. Hosszan nyúlik el: észak-déli irányban mintegy 7 km hosszú, legnagyobb szélessége pedig a gyermelyi vadaskerttől a Méhes (ma Tóth) tanyán át kelet-nyugati irányban mintegy 4 kim. Összterülete 2911 kateszteri hold. Belterülete 372 kateszteri hold.
Határai közigazgatásiak, természetes határai nincsenek. Szomszédai délen Bicske, nyugaton Tükrös (ma Tiborc) puszta: északon a Komárom megyei Tarján és Gyermely községek. Kelet felől pedig Mány és Bicske határai fogják körül. Az egy közigazgatási egységet alkotó Csabdi
két főtelepülésből áll: Csabdiból és Vasztélyból.
A községhez tartozik még: Bárcza-puszta, Czékus-tanya, Józsa-tanya, Kisasszony-major, Kossuth völgy, Kovács-tanya, Major-tanya, Csabdi-major, Méhes tanya, Pongrác-tanya, Sattelberger-tanya és a Télizöldes.
A falu hossza mintegy 1,8 km. A Szent-László vize két részre osztja. A nyugti részen fekszik a Szabadság utca a belőle kiágazó kis közzel. A keleti részen pedig a Petőfi utca és annak folytatásaként a Béke utca húzódik. Az új telepen van az Ady Endre utca.
Vasztély puszta Csabditól mintegy 5 km távolságra fekszik.
Vasztély dombnyúlvány két oldalán terül el, egy-egy oldalon 2-2 házsorral közrefogott utcával.
A nyugati az Iskola utca, a keleti a Kossuth utca, és ennek folytatása északi irányban az Újtelep.
Csabdi azon a dombvidéken fekszik, amely a Gerecse hegységnek a Dél-Kelet felé fokozatosan alacsonyodó, s a bicskei medencébe belesimuló lösztakarta nyúlványa. Felszínét az Észak-Nyugat-Dél-Keleti futású Szentlászló-vizének völgye, és az azzal párhuzamos, hosszan elnyúló dombok határozzák meg.
A Szentlászló-vize párhuzamosan folyik a Váli-vízzel. Ez a két patak, s az általuk közrefogott hosszanti dombnyúlványok és völgyek alkotják az u. n. Szentlászló dombvidéket. A két patak Ráckeresztúr alatt egyesül, és Iváncsán túl ömlik a Dunába.
A földtörténeti középkor kezdetén, a triász korszak elején (mintegy 200 millió éve) területüket tenger borította.
A következő, jura korszakban (150 millió éve) a Gerecse területének emelkedése folytán kezdődött meg a tenger visszahúzódása.
A középkor legfiatalabb, u. n. kréta korszakban (110 millió éve) szárazulattá válik a Gerecse, de a harmadkor eocén szakaszában (60 millió éve) újból tenger nyomult be a területére. Ebben a korszakban a tenger és a szárazulat egymást váltják.
A földtörténeti újkor legelső korszakában (60-35 millió éve) a Gerecse végleg szárazfölddé válik. A patakok elfoglalják mostani helyüket. A szél nagymennyiségű löszt szállít az ázsiai pusztákról.